Különös közzétételi lista


Lemorzsolódási, évismétlési adatok 2023-24

Lemorzsolódási mutató: 1,76 %

Évismétlők aránya: 0,0 %

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés

Szakkörök igénybevételének lehetősége

Az iskolában működő különféle szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek: művészeti, technikai, szaktárgyi. Indításukról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. Ha a tanórán kívüli foglalkozás egész tanévre vonatkozik, a tanuló köteles az egész tanév folyamán részt venni a foglalkozásokon.

Mindennapos testedzés lehetősége

Minden tanuló számára adott a hét minden napján rendelkezésre álló tömegsport órákon való részvétel, melyben használhatja a gépekkel felszerelt kondicionáló termet, részt vehet aerobik órákon, különböző osztályok közötti versenyeken, a heti rendszerességgel működő sportcsoport foglalkozásokon, mely középiskolás bajnokságokban való részvétellel is együtt jár. A mindennapos testnevelés megszervezés tanórai óra + 0/1/2 tömegsport foglalkozás megszervezésével valósul meg.
 

Házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabály

Házi feladatok szabályai

Oktatásunk eredményessége érdekében szem előtt kell tartanunk és a tanulókban és szüleikben, illetve a képzésben résztvevő személyekben egyaránt tudatosítanunk kell, hogy a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának.

A házi feladatok célja különböző lehet:

  • Az alapfogalmak, alapismeretek, összefüggések gyakoroltatása. Így tudjuk elérni, hogy a legfontosabb ismeretek megszilárduljanak, alapvető tudáselemek készségként álljanak a tanulók rendelkezésére.
  • A tanult ismereteket a tanulók önálló feladatmegoldásban tudják alkalmazni, egyrészt olyan feladat formájában, amelynél az órán megoldottra ráismernek a diákok, másrészt új szituációkban is meg tudják a problémát oldani.
  • Az órán feldolgozásra kerülő témákhoz szükséges alapismeretek feleleveníttetése (ismétlés, tankönyvhasználat).

A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes arányt, amelyet követnünk kell, de vannak általános elvek, amelyeket minden oktatónak be kell tartani:

  1. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét).
  2. A feladatok kijelölése differenciáltan történjen. A feladatsor mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatot.
  3. A házi feladatok ellenőrzésére, a felmerülő problémákra, ötletekre időt kell szánni (itt élhetünk a technika eszközeivel is, mint például projektor).
  4. A házi feladatok megoldását értékelni kell. Így azok a tanulók, akik becsületesen megoldják a házi feladatot, sikerélményhez, elismeréshez jutnak.
  5. Tudatosítani, és következetesen alkalmazni kell valamilyen szankciót, ha a tanuló nem készít házi feladatot. Ha a tanuló esetleg nem érti a feladatot, álljon rendelkezésére egy olyan kijelölt „feladatbank”, amelyből alternatívát választhat képességeinek megfelelően, így bizonyítva az órára való készülésének szándékát.
  6. Az oktatónak ügyelni kell arra, hogy a házi feladat harminc-negyven percnél ne legyen időigényesebb, mert a többi tárgyból is kell készülnie a tanulónak.
  7. A megtanulandó elméleti anyagot egyértelműen ki kell jelölni a diákok számára, mert lexikális tudás nélkül nem tudják a feladatokat megoldani.
  8. Az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb időintervallumra gyakorló feladatokat, melyeket felhasználhatunk dolgozatoknál, feleléseknél.

A házi feladatok jellege is különböző, melyek kijelölése során az alábbi irányelveket tartja fontosnak:

  1. Elméleti házi feladat: A tanórákon már jól kidolgozott, rögzített fogalmak megtanulását, és azoknak a kapcsolódó anyagrészeknél való helyes használatát várjuk el tanulóinktól. Az otthoni tanulásban segédeszközként használhatóak a tankönyvek, melyek kiválasztása oktatói megegyezés alapján történik.
  2. Írásbeli házi feladat: A tantárgyak jellegéhez kapcsolódóan sokszínűen és pontosan kell meghatározni az írásbeli feladatokat. Törekedni kell arra, hogy a tanulók az írásbeli házi feladat megoldása során sikerélményhez jussanak.
  3. Házi dolgozat: Hosszabb időszakra sokszínűen meghatározott, átfogó kidolgozást igénylő feladat, amely a tanulók önálló munkáján alapul.
  4. Kiselőadás: Az oktató által meghatározott témákból a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk.
  5. Iskolai pályázat: Oktatóink több - tantárgyainkhoz kapcsolódó - változatos, érdekes témakört határoznak meg az iskola tanulói számára, melyeket terjedelmes, tetszetős dolgozat formában kell leadniuk a pályázati kiírásnak megfelelően. A határidőn belül leadott pályázatokat jeles érdemjeggyel jutalmazzuk.
  6. Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával csábíthatjuk a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk.
  7. 30%-os beadandó feladat: Az oktatók kötelező jelleggel, tanévenként megadhatnak minimum kettő /lehetőség szerint témazáró/ dolgozathoz kapcsolódó, nagyobb házi feladatot (esetleg projektmunkát), melyek a témazáró dolgozatok értékelésének 30%-át adják. Ennek részleteit az iskolai munkaterv szabályozza.

Iskolai dolgozatok szabályai

  1. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozat: valamennyi tantárgyból, amely érettségi vizsgájában írásbeli rész is szerepel /és arra a felkészítést vállalta az iskola/ iratunk nagyobb anyagrészt számon kérő írásbeli dolgozatot. Ezek számát a tantárgyak helyi tanterve rögzíti. A témazáró dolgozat összefoglaló dolgozat, nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. Mérhető vele a tudás, az ismeretek szilárdsága és azok biztonságos alkalmazása. Bizonyos anyagrészek lezárásakor íratjuk; összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. Ennek a dolgozatnak a megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Célszerű gyakorló feladatokat kijelölni, ezzel is fokozni a felkészülés intenzitását.
    A dolgozatot úgy kell tervezni, hogy egy nap két témazárónál ne legyen több.
    A dolgozatot a hiányzó tanulókkal pótoltatni kell. A témazáró dolgozat eredménye jól elkülönül az e-naplóban, hiszen külön oszlopban, pirossal kerül be. Az oktató egyszeri alkalommal javítási lehetőséget ajánlhat fel, mellyel nem csak az elégtelent kapott diákok élhetnek. A javító dolgozatot két héten belül kell megírni, lehetőség szerint tanórán kívül. A javító dolgozat beadása nem kötelező. Ha a diák javító dolgozatát beadja, akkor ezzel (eredményétől függetlenül) újabb osztályzatot szerez, melyet az oktató az eredeti témazáró mellé könyvel el. A témazáró dolgozatok dupla súllyal szerepelnek a jegyek között, ezt a rendszer automatikusan számolja.
    Az osztályozás a Szakmai Program alapján történik.
  2. Rövid írásbeli számonkérés (röpdolgozat): kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzése szolgáló számonkérési forma. Célja a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Időtartama ne haladja meg a 20 percet.
  3. A felvett tanulók szeptember elején egységes feladatlap alapján felmérő dolgozatot írnak. Ennek célja a tanulók tudásszintjének vizsgálata, az oktató további tervező és felzárkóztató munkájához való adatgyűjtés. A felmérőre adott érdemjegyet nem számítjuk az osztályzatokba!
  4. Évfolyamok egységes felmérése: Értékelése osztályzattal történik, melyet az osztályozó naplóba a megfelelő hónaphoz egyszeres súllyal ír be az oktató.

A kötelező témazáró dolgozatokat az íratás előtt egy héttel a tanulók tudomására kell hozni, egyéb írásbeli számonkéréseket előzetesen bejelenteni nem kötelező. Egy nap legfeljebb két előre bejelentett dolgozat iratható. Bármely írásbeli számonkérésre elégtelen osztályzat adható, ha a tanuló nem megengedett segédeszközt használt megírása során. Az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelése mellett aláírásával ellátva, legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A tanuló joga, hogy a kijavított és értékelt írásbeli számonkérést megtekintse. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozatokat, valamint a diagnosztikus felméréseket az oktató a tanév végéig megőrzi, majd leadja irattározásra.

Az egyes tantárgyakra vonatkozó előírásokat a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.

Pályakövetés eredménye (2024):

szakma szakirányú
felsőoktatásban tanul		 nem szakirányú
felsőoktatásban tanul		 szakképzésben tanul munkát vállalt állást keres
pénzügyi-számviteli
ügyintéző		 56% 10% 18% 12% 4%

10. évfolyamos országos kompetenciamérés eredményei

Év Matematika átlag Szövegértés átlag
2013 1670 1662
2014 1698 1684
2015 1672 1636
2016 1696 1689
2017 1688 1637
2018 1697 1675
2019 1679 1671
2020 COVID miatt elmaradt a mérés
2021 1704 1678
2022 1756 1682
2023 1669 1682

Osztályátlagok az érettségin 2024. május-június:

Osztály Átlag
12/a 4,13
12/b 4,32
12/c 3,46
12/d 3,83

Iskolai osztályok száma, tanulók létszáma 2024-2025

Osztály Létszám
9/Kny.a 33
9/Ny.b 33
9.a 33
9.b 30
10.a 34
10.b 32
10.c 28
10.d 34
11.a 33
11.b 32
11.c 32
12.a 34
12.b 29
12.c 33
12.d 31
13.a 32
13.b 24
13.c 26
13.d 29

Egyéb dokumentumok

Belső adatkezelési szabályzat Letöltés
Nevelő és oktató munkát segítők feladatköre (2024) Letöltés
A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége (2024) Letöltés
Iskolai tanév helyi rendje (2024) Letöltés